A fenntarthatóság röviden és tömören a saját szükségleteink kielégítését jelenti anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékeinek ugyanezen képességét. A természeti erőforrások mellett szükségünk van szociális, valamint gazdasági erőforrásokra is – vagyis a fenntarthatóság jóval többet jelent, mint pusztán környezetvédelmet. A legtöbb definícióban ugyanis megtaláljuk beágyazva a társadalmi egyenlőséggel és a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos aggodalmakat is.
Honnan származik a kifejezés?
Bár a fenntarthatóság egy viszonylag új fogalom, az eredete egészen mélyre nyúlik vissza. A gyökerek között említhető a társadalmi igazságosság, a konzerváció, az internacionalizmus és más, gazdag történelmi múlttal rendelkező mozgalom. A huszadik század végére rengeteg hasonló elképzelés létezett, amelyek összeforrtak a fenntarthatóság zászlója alatt.
A Bruntdland Bizottság
1983-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete megbízta az akkori norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Bruntdlandot, hogy vezesse az újonnan megalakult Környezet és Fejlődés Világbizottságot. A több évtizedes erőfeszítés ellenére, hogy az iparosításon keresztül megemelkedjen az életszínvonal, sok ország még mindig roppant szegénységgel küzdött. Úgy tűnt, hogy a gazdasági fejlődés az ökológiai egészség és a társadalmi méltányosság érdekében nem vezetett tartós jóléthez.
A világnak meg kellett találnia a módját, hogy összehangolja az ökológiát és a jólétet. 4 évvel később a Bruntdland Bizottság kiadta jelentését „Közös Jövőnk” címmel – a benne elhíresült definíció szerint a fenntarthatóság egy olyan fejlődés, amely úgy képes kielégíteni a jelen szükségleteit, hogy azzal nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek a saját igényeit.
A bizottság sikeresen egyesítette a környezetvédelmet a világ fejlődési menetrendjében a társadalmi és gazdasági aggályokkal. A fenntarthatóság egy holisztikus megközelítés, amely figyelembe veszi mind az ökológiai, mind pedig a társadalmi és gazdasági dimenziókat. Emellett felismeri, hogy mindegyikkel együtt, közösen kell foglalkozni a tartós jólét biztosításáért.
A fenntarthatóság három alappillére
Környezeti fenntarthatóság
Az ökológiai integritás fennmarad, a Föld különféle környezeti rendszerei egyensúlyban vannak. Eközben a természeti erőforrásokat az emberek úgy használják, hogy azoknak lehetőségük van feltöltődni.
Gazdasági fenntarthatóság
Az emberi közösségek képesek a világ minden táján fenntartani függetlenségüket, valamint hozzáférnek a szükséges erőforrásokhoz, amelyekkel kielégíthetik az összes igényüket. A gazdasági rendszerek érintetlenek és az egyes aktivitások mindenki számára elérhetők, mint pl. a biztos megélhetési források.
Társadalmi fenntarthatóság
Az egyetemes emberi jogok a létező összes személyt megilletik és az alapvető szükségletekhez is bárki hozzájuthat. Természetesen ez vonatkozik az egyénre, valamint annak családtagjaira is – más szóval biztosított az erőforrásokhoz való hozzáférés mindenkinek jár, hogy egészségesen és biztonságban élhessen. Egy egészséges közösségnek csupán vezetőik vannak, akik biztosítják a személyes, a munkaügyi és a kulturális jogokat. Ezen felül minden ember védve van bárminemű diszkriminációtól.
Miért a fenntarthatóság?
A fenntarthatóság mögött meghúzódó motivációk gyakran összetettek, nem ritkán pedig személyesek és változatosak. Irreális dolog lenne kijelenteni tehát konkrét okokat, amelyek miatt az egyén, a csoport vagy a közösség ezen cél felé halad. A legtöbb ember számára azonban a fenntarthatóság főként abban nyilvánul meg, hogy milyen jövőt hagyunk az elkövetkezendő nemzedékeknek. A fenntarthatóságot, mint értéket sok egyén/szervezet tiszteli, akik a mindennapi életben tettekkel is demonstrálják elköteleződésüket a jelenség iránt.
A Schoeller Allibert is ezek közé a szereplők közé tartozik – tevékenységük legkisebb mozzanatát is átjárja az a cél, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után. A cég biztosítja ügyfelei számára az elhasználódott logisztikai tárolók újrahasznosítását, azonban más módon is igyekszik csökkenteni ökolábnyomukat. Már hosszú évek óta saját körforgásos gazdasági modellt követ, amely 360 fokos megoldás kínál - a gyártás után részt vesz a visszagyűjtésben, valamint az újrahasznosításban is.
A Schoeller Alliber emellett kötelezettséget vállal mind a gazdasági, mind a társadalmi és környezeti tényezők mindennapos üzleti tevékenységébe történő beillesztése mellett. Felelős munkáltatóként kiemelten fontosnak tartja a dolgozók egészségét és védelmét, ezért folyamatosan törekszik a minél biztonságosabb munkahelyi környezet kialakítására. Ami a közösséget illeti: a cég mind partnerei, mind kollégái esetében törekszik az egyéni prioritások megismerésére, valamint a hosszútávú partneri kapcsolatok kialakítására.
Ahogy sok területen, úgy a logisztikában is mindenképp szükség van szemléletváltásra, hogy mindenki fennakadások nélkül kielégíthesse szükségleteit. A ma emberének a jövő generációjával karöltve kell új megoldások találni és alkalmazni a fenntarthatóság jegyében.